2013. február 3., vasárnap

5. rész: Üzengetés

Tanya*
Nagy nehezen végre Eleanor és Danielle is elaludt, próbáltam halkan kimenni a fürdőbe. Persze, hogy nem sikerült, mert Elnek pont az ágy elé kellett letenni a cipőjét.. Rakétaként csapódtam a falnak, ami szerencsémre felfogta az esésemet. Azt hittem, hogy felkelnek mindketten, de nem így lett. Kinyitottam a fürdő ajtaját, és besurrantam. Felkapcsoltam a villanyt, Harry hirtelen a szeméhez kapott, és felszisszent.
-Azt hittem már, hogy elaludtál te is... -mondta szemrehányóan.
-Nem, nem aludtam el. Viszont most már kimehetsz, mindketten alszanak.
-De én még szeretnék maradni -mondta perverz mosolyával.
-Ha nem mész ki, kilöklek!
-Na, hajrá!
Harry ölbe tett kézzel állt, én a háta mögé mentem, és elkezdtem tolni, de mintha egy hegyet akartam volna arrébb tolni...
-Ne nevess... -mondtam lekezelően, miután már feladtam, hogy megmozdítsam Harryt. Felém fordult, és megfogta a karom.
-Gyúrjál még egy kicsit édes -mondta nevetve.
-Én nem fogok gyúrni, viszont te most azonnal el fogsz húzni innen!
-Elég nehéz téged követni...
-Ezt most mire mondod?
-Egyik pillanatban olvadozol a karjaimban, másik pillanatban meg már azt várod, hogy elmenjek. Sebaj, tetszik. Viszont, ha gondolod, folytathatnánk ott, ahol abbahagytuk!
-Nem, nem folytatunk semmit!
-Tanya, te kihez beszélsz? -kérdezte az ajtó mögül Danielle. Még az ütő is megállt bennem.
-Én? Kivel beszélnék? M-mit hallottál?
-Hogy Harry....vel beszélsz? -kérdezte fura hangnemben.
-Harryvel... hogy beszélnék vele? Nincs is itt! És amúgy is, te nem alszol?
-Mint ahogy hallod, nem. Na mindegy, holnap megbeszéljük, most inkább visszafekszek... Bármit is csinálsz, légyszíves halkabban.
Sose voltam még ennél cikisebb helyzetben. Éreztem, ahogy elvörösödök.
-Kösz szépen Harry! Danielle most biztos idiótának tart! -válasz helyett csak elkezdett kuncogni -Harry kérlek szépen, menj el!
-Danielle...?
-Mi van vele?
-Fent van, nem? -kérdezte Harry a fejét fogva.
-Tényleg... -kimentem a fürdőből ,és hallgatóztam. Egy kis idő múlva visszamentem.- Szerintem alszanak -súgtam Harrynek. Lassan és lehetőleg halkan próbáltam kinyitni a bejárati ajtót.
-Jó éjt édes -Harry adott az arcomra egy puszit, és elsétált.
-Szia... -köszöntem lehajtott fejjel. Azon kattogott az agyam, amit Harry mondott. Én sem értettem magamat ezen a téren. Egyszer hagyom, hogy csókolgasson, csináljon azt amit akar, máskor meg azt kívánom, hogy bárcsak eltűnne. El kellene már gondolkoznom ezen...

Harry*
Sikerült úgy átjutnom az épületen, hogy egy nevelő se vegyen észre. A szoba előtt álltam, és kerestem a kulcsomat. Alig 10 percembe tellett a sötét miatt, de végül megtaláltam. Kinyitottam az ajtót, amíg bele nem ütközött valakibe. Beléptem, és megláttam Zayn, ahogy fogta a fejét.
-A francba a hülye ajtóval! -mondta hangosan.
-Lefejelted...?
-Le, mivel rám nyitottad! Egyébként is, miért most jössz? Ott voltál, ahol gondolom? -kérdezte vigyorogva.
-Ott bizony! -mondtam büszkén.
-Tanya beengedett? De én azt hittem, hogy kerül téged!
-Viszont most megadta magát. Tiszta kezesbárány volt, ameddig El meg Dani meg nem jöttek.
-Lebuktatok?
-Kicsi kellett, de végül nem. Elbújtam a fürdőszobába, amíg el nem aludtak. Aztán bejött Tanya, és próbált onnan 'kiszedni'. De akkor már úgy viselkedett, mint eddig... Rideg volt, és elutasító...
-Hallod, ez a csaj nem tudja, hogy mit akar...
-Még nem. De segítek én neki, hogy rájöjjön végre, hogy mit szeretne.
-Sok siker haver -mondta nevetve, és visszament aludni.

Tanya*
-Hé Tanya, most már jó lenne felkelni! Mindjárt 8, el fogsz késni! -ébresztett Eleanor.
-Mennyi az idő? -kérdeztem álmosan.
-10 perc múlva 8 -válaszolt Danielle. Egyből kipattantam az ágyból, beszáguldoztam a fürdőbe, rendbe tettem magam, magamhoz vettem a táskámat, és elindultunk a gimibe.

Ahogy leültem a helyemre, már be is csöngettek. Én az ablak felőli padsor 4. padjában ültem. Előttem Niall, mögöttem Zayn, a középső padsorban az én padom mellett Eleanor, Danielle mögötte, El előtt Harry, Danielle mögött Liam ült. Valahogy így nézett ki az ülésrend matekon.
Bejött Mrs. Ryan, mindenki felállt, és köszönt.
-Jó reggelt! Üljenek le, és kezdjük a házi feladattal!
-A francba! -tegnap annyira elvoltam ezzel a Harrys üggyel, hogy semmiből sem csináltam házit...
-Valami baj van Ms. Alexander?
-Elnézést tanárnő, de nem csináltam házi feladatot... -mondtam lehajtott fejjel.
-Ahha. Remélem tudja, hogy mit kap az, aki nem csinálja meg! -és már nyúlt is a napló felé, hogy beírjon egy egyest.
-De tanárnő! Ne írjon már be neki egyest! Most az egyszer nem csinált házit! -szólalt fel Harry. Elég fura arckifejezést vághattam, mert nem nagyon számítottam erre.
-Mr. Styles, kérem ebbe ne szóljon bele! Ha másnak beírom, neki miért ne írnám?
-Ő az osztály legjobb tanulója, most az egyszer nem csinálta meg, és máris beírja? Ne rontson már a jegyén az az egyes... -látszott Mrs. Raynen, hogy elgondolkozik Harry szavain.
-Na jó Ms. Alexander, most az egyszer nem írom be, de következő órára csinálja meg!
-Köszönöm szépen tanárnő... -mondtam halkan. Elővette mindenki a füzetét, és írni kezdte azt, amit a tanár felírt a táblára. Én is ezt tettem, amíg nem repült az asztalomra egy papírgalacsin. Mivel az írással voltam elfoglalva, nem láttam, hogy kitől jött, kíváncsian néztem meg, amikor a tanár nem figyelt.
'Szívesen! Ugye tudod, hogy jössz nekem egyel virágszál! xx'
Nem volt név, de az írásról felismertem, hogy Harrytől jött. Visszaírtam.
'Köszi, de én nem mondtam, hogy segíts!'
Összegyűrtem, és visszadobtam a feladónak. Néztem, ahogy Harry kihajtogatja, és megnézi, majd visszaír.
Kis idő múlva újra nálam volt a papír.
'Igaz, nem kérted, hogy segítsek, de mégse szóltál közbe! Óra után beszélni akarok veled, légyszíves hallgass meg! xx'

4 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Szia és: meglepi a blogomon;
      http://bestlovestoryharrystyles.blogspot.hu/2013/02/1-2-award-3.html

      Törlés
  2. Gyorsan kövit:D Nagyon várom a folytatást. Lécci siess vele.

    VálaszTörlés
  3. Hallgasd meg...!!! :D kövit ;)

    VálaszTörlés